19április2014

Minimálbér

Minimálbér összege 2013

Közmunka 2013: a közmunka bér elérheti a minimálbér összegét 2013-ban


Közmunka 2013: a közmunka bér elérheti a minimálbér összegét 2013-ban. Tárgyalások zajlanak arról, hogy az állami közfoglalkoztatottak béremelést kapjanak 2013-ban, így elérve a minimálbér összegét. A napi 8 órás munkáért a közfoglalkoztatottaknak is meg kellene kapniuk a minimálbért 2013-ban, és szeretnék elérni, hogy a közmunkásokra ugyanazok a szabadságnapok legyenek érvényesek, mint másokra.

Kormányülésen tekintik át a közfoglalkoztatási program egy évének tapasztalatait, és javaslatokat is megfogalmaznak a területet érintő jogszabályok korrekciójára - jelentette be Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.

Hoffmann Imre az Alapjogok és közfoglalkoztatás című műhelybeszélgetésen elmondta: a témát már a nyáron megtárgyalták a helyi munkaügyi hivatalokkal, a héten pedig az összes polgármesternek levelet írnak, érdeklődve a közfoglalkoztatási program helyi tapasztalatairól, hogy 2013-ra tervet tudjon készíteni a tárca. Közölte, a polgármestereknek 39 helyszínen tartanak képzést a közfoglalkoztatásról.

A helyettes államtitkár szólt arról: az önkormányzatok és azok szövetségeinek visszajelzései alapvetően pozitívak a közfoglalkoztatásról. Meglátása szerint a közfoglalkoztatás a munkaerőpiacra történő visszavezetés fontos eleme, mert ennek keretében az érintettek "védett környezetben kipróbálhatják képességeiket".

Hoffmann Imre véleménye szerint kiemelkedő a mezőgazdasági projektek jelentősége a kistérségi munkaprogramokban. Rámutatott arra: akik nehezen találnak munkát, azok szeptembertől részt vehetnek képzésekben. Célként fogalmazta meg, hogy a 20-64 éves emberek 75 százalékának legyen munkája 2020-ig, ez a mutató jelenleg 60,7 százalék.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa arról beszélt, hogy a közfoglalkoztatás nem alkalmas arra - és ezt eredendően sem akarta senki -, hogy mindenkit bevonjon a munka világába. Az ombudsmani vizsgálatok az alapjogi visszásságokat vizsgálják, eddig 50 panasz érkezett hozzájuk a témában - tette hozzá.

Elmondása szerint a tájékoztatás hiányát és a jogbizonytalanságot említették a leginkább a panaszosok. Nagy problémának nevezte az érintettek képzésének hiányát, valamint azt, hogy a közfoglalkoztatás "másodrendű munkavégzéssé válhat, ami alááshatja a munkaügyi rendszert". A vizsgálat a Munka méltósága elnevezésű projekt keretében késő ősszel zárul le - jegyezte meg.

Zemplényi Adrienne, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársa elmondta, hogy a Munka Méltósága projektnek két fő iránya van: a közfoglalkoztatás helyszíni vizsgálatokon alapuló, illetve átfogó, rendszerszintű vizsgálata, a másik irány pedig a hátrányos helyzetű csoportok, mint a nők, a kisgyermekes anyák, a fogyatékossággal élők, a fiatalok és a hajléktalanok esélyegyenlőségének vizsgálata a munka világában.

Szólt arról: helyi vizsgálódásaik során a közfoglalkoztatottak a leginkább a munkavégzés körülményeire panaszkodtak, és arra, hogy visszautasításuk esetén elvesztették a szociális juttatásokat.

Közölte, vizsgálták a többi között a bérkifizetéseket, a képzések elmaradását és a 30 napos kereső tevékenység igazolása hiányából fakadó, a közmunkát keresőket sújtó szankciókat. A panaszok szerint sokszor az elbocsátottak munkahelyére közfoglalkoztatottakat vesznek fel. A munkakörülményekre is sok panasz érkezik, erről lehet, hogy külön jelentést írnak, továbbá a szabadságra és a táppénzre vonatkozó jogszabályok változásait is vizsgálják - fűzte hozzá.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára elmondta: a helyi közszolgáltatások költségeinek csökkentésére is alkalmas lehet a közfoglalkoztatás. Utalt arra, hogy pályázatot írtak ki az önkormányzatok számára a közmunka terén alkalmazott példamutató gyakorlatok bemutatására, a díjátadás november 8-án lesz Budapesten. A pályázat tapasztalatain alapuló javaslataikat szeretnék a kormányzat számára megfogalmazni - jegyezte meg.

A TÖOSZ főtitkára a legnagyobb problémának azt látja, hogy "kiszámíthatatlan a rendszer", a benne lévők számára éppúgy, mint az önkormányzatoknak. A heti bér kifizetéséből fakadó nehézségek szinte mindenhol felvetődtek - mondta.

Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára közölte: nagy különbség van a települések között a közmunkásokhoz való bánásmódban és azok lakosságon belüli arányában. Felhívta a figyelmet arra, a napi 8 órás munkáért a közfoglalkoztatottaknak is meg kellene kapniuk a minimálbért, és szeretnék elérni, hogy a közmunkásokra ugyanazok a szabadságnapok legyenek érvényesek, mint másokra.

Elmondta, hogy építészmérnök és pedagógus is van a közmunkások között, de a többség általános iskolát végzett vagy még azt sem. Sokszor nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, és gyakran saját eszközeikkel dolgoznak a közmunkások, sőt a megfelelő egészségügyi körülményeket sem mindig teremtik meg számukra - sorolta.

Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a fejlett világban nem alkalmaznak akkora mértékben közfoglalkoztatottakat, mint Magyarországon. A skandináv országokban, Ausztráliában, illetve Angliában élnek ugyan ezzel az eszközzel, de nem a tömeges munkanélküliséget szeretnék ezzel felszámolni, hanem a fiatalokat igyekeznek alkalmazni - állapította meg.

Ombudsman: sürgős beavatkozást igénylő problémák vannak a közfoglalkoztatásban

Szabó Máté ombudsman szerint sürgős beavatkozást igénylő problémák vannak a közfoglalkoztatásban; az alapvető jogok biztosa helyszíni vizsgálati tapasztalatai alapján a bérkifizetéssel, a közfoglalkoztatásból való kimaradás következményeivel és a képzések elmaradásával kapcsolatos gondokat emelte ki.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel kedden azt közölte: Szabó Máté a jogalkalmazási gyakorlatra és a szabályozásra vonatkozóan összeállított részletes javaslatcsomagját eljuttatta a belügyminiszternek, az emberi erőforrások miniszterének és a vizsgált önkormányzatok jegyzőinek.

A közlemény szerint az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatással kapcsolatban 2012 első felében sokan tettek panaszt az ombudsmannál kiszolgáltatott helyzetük miatt. Többen sérelmezték, hogy közvetve azért veszítették el a jogosultságukat a szociális támogatásra, mert kimaradtak vagy kikerültek a közfoglalkoztatási rendszerből, és így – egyéb munkalehetőség hiányában – nem tudták igazolni az évi 30 napos keresőtevékenység meglétét.

Szabó Máté munkacsoportjának tagjai négy megyében, négy település - Jászkarajenő, Bátonyterenye, Gyöngyös, Mány - önkormányzatánál és az illetékes munkaügyi kirendeltségeken is megbeszéléseket folytattak, interjúkat készítettek a közfoglalkoztatottakkal. Ezek során több jogalkalmazási, szabályozási visszásságot is megállapítottak, például, hogy a bérkifizetés időpontjáról szóló előzetes tájékoztatás esetleges, nincs pontos eljárási rend, a közfoglalkoztatotti bérkifizetések ütemezésének bizonytalansága pedig sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az ombudsman jelentésében kiemelte: mind a vizsgált településeken, mind pedig országosan sok ember önhibáján kívül azért szorult ki a szociális ellátásból, mert nem tudott igazolni évente legalább 30 napos keresőtevékenységet. A vizsgált települések többségében az önkormányzatnak arról sem volt információja, hogyan szervezhetne közérdekű önkéntes munkavégzést, bizonytalanok voltak abban is, hogyan, milyen dokumentumok bemutatásával igazolható az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, illetve a háztartási munka - tették hozzá.

Általános tapasztalat volt továbbá, hogy az ellentmondásos feladatkijelölés és követelmények miatt figyelmen kívül hagyták a képzési programokkal összefüggő kötelezettségeket, a jogszabályi előírás ellenére sem tudtak elindulni az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó szükséges képzések, ami hátrányosan befolyásolta a mezőgazdasági programok eredményességét - olvasható az ombudsmani közleményben. (MTI)


Tipp: A minimálbér összege 2013-tól 98 ezer forint, a szakmunkás bérminimum 114 ezer forint lesz




Newer news items:
Older news items:

Friss hírek