21november2017

Minimálbér

Minimálbér összege 2013

Távolléti díj számítása 2013: változott a szabadság és a távolléti díj számítása


Távolléti díj számítása 2013: változott a szabadság és a távolléti díj számítása. Megegyezés született a távolléti díj számításáról, a hatályos szabályok hamarosan úgy változnak, hogy a kifizetett munkabér független legyen a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményéből.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága szerdai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása - írja az NGM.

A tárca álláspontja változatlan: a munkabér a szabadság miatti távollét miatt sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum - jogszabályban előírt - összege.

Közleményük kiemeli: a törvény által megadott számítási mód alkalmazása nem kötelező, a Munka törvénykönyve a munkavállaló javára történő eltérést a munkaszerződésben, illetve a kollektív szerződésben megengedi.

Érdekképviseleti vezetők és munkajogászok is jelezték korábban, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása. Legalább féltucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet, ezt azonban egy egyszerű technikai módosítással kezelni lehetne. (MTI)


Korábbi kapcsolódó hírek a távolléti díjról:

A távolléti díj számításáról egyeztetnek jövő héten - 2013. február 15.

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók jövő héten egyeztetnek a távolléti díj számításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságában - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI érdeklődésére.

Az NGM hangsúlyozza: hasznosnak tartanak minden szakmai vitát, amely a távolléti díj törvényben szabályozott számítási módszerére vonatkozik, ezért nyitottak a jogalkalmazók, így a munkajogászok, könyvelők, bérszámfejtők, adótanácsadók visszajelzéseire is az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait illetően.

A nemzetgazdasági tárca egyértelműnek tartja a távolléti díj számítására vonatkozó törvényi szabályozást, és ennek kapcsán a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján módszertani segédletet is közzétettek - olvasható a közleményben. Az NGM kiemeli: a törvény által az egy órára járó távolléti díj számítását meghatározó rendelkezéstől a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés egyébként eltérhet.

A tárca álláspontja szerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege.

Az NGM kész arra, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként - amennyiben szükséges -, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását - zárul a tárca közleménye.

Kártyás Gábor munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja a héten MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

Ezen az állásponton vannak érdekképviseleti vezetők is: Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az MSZOSZ és a vállalkozók is mielőbb egyeztetnének a kormánnyal a távolléti díj számításának szabályozásáról. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, mert többféleképpen is ki lehet számítani a szabadságos hónapra járó munkabért. (MTI)

Munkajogász: hiányos a távolléti díj számolásának szabályozása - 2013. február 13.

A jelenlegi munka törvénykönyvében (Mt.) hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet - közölte a Complex Kiadó Kártyás Gábor munkajogászt, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagját idézve. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

A Complex Kiadó szerdai közleménye szerint Kártyás Gábor hangsúlyozza: abban egyetértés van, hogy hogyan kell kiszámolni például a szabadság idejére járó távolléti díjat. Vita abban van, hogy hogyan kell kikalkulálni az adott hónapban a ledolgozott időre járó juttatást.

A jogász szerint a problémának van alapjogi vetülete is. A fizetett szabadsághoz való jogot ugyanis a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Unió és a magyar alaptörvény is garantálja. "No de tekinthetjük-e a szabadságot fizetettnek, ha igénybevétele esetén a munkavállaló éves keresete kevesebb lehet, mint amire szerződött?" - veti fel Kártyás Gábor.

A munkajogász példákkal is alátámasztva kifejti: hosszabb hónapokban kivett szabadság esetén a munkavállaló magasabb fizetést kap, mintha rövidebb hónapban menne szabadságra. Kártyás Gábor hangsúlyozza, hogy ezek az eltérések nem jogellenesek, hanem a törvény eltérést nem engedő, kötelező számítási módszeréből fakadnak.

Hozzáfűzi: ha a távollétek arányosan oszlanak el a hónapokban - jóllehet ez nem szükségszerű – a szerződés szerinti alapbérhez képest adódó eltérések az év során kiegyenlíthetik egymást. Az Mt.-ben már nincs olyan szabály, és a minimálbért meghatározó kormányrendelet sem mond ki olyat, hogy a munkavállalónak a munkaszerződésében meghatározott havi alapbért minden esetben meg kellene kapnia. Ennyiben az alapbér egyfajta számítási alapként működik, de nem olyan minimumként, amely munkavégzés esetén mindenképpen jár - mutat rá Kártyás Gábor.

A szakértő hivatkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett számítási módra, amely szerint az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a – munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti – havi munkanapok számával. Ezt kell aztán megszorozni a ledolgozott munkanapok számával.

Kártyás Gábor szerint az álláspont gyenge pontja, hogy az új Mt.-ben a munkanapokkal való osztásnak semmilyen jogszabályi alapja nincs. Ez a levezetés vélhetően az előző munka törvénykönyve távolléti díj számítási szabályából ered - vélekedik a szakértő. Megítélése szerint azonban a hatályos szabályozás mellett a munkanapokkal való kalkulációnak jogi alapja nincs. A minisztérium szerint a „munkavállalóra irányadó általános munkarend” szerinti havi munkanapok száma az osztószám, ilyen fogalom ugyanakkor nincs - hívja fel a figyelmet Kártyás Gábor. A törvény szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidő beosztása heti öt napra, hétfőtől péntekig történik.

A szakértő nem látja azt sem, hogy a leírt számítással miért nem lehet kevesebb a havi bér a minimálbérnél. Kifejti: legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet. Például amikor teljesítménybérrel díjazzák, de teljesítménye elmarad a 100 százalékos követelménytől, igazolatlanul távol volt, vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tudta a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben foglalkoztatni, stb. Kártyás Gábor szerint maga az Mt. határozza meg azt a számítási módot is, amely távollét esetén a minimálbér alatti havi járandósághoz vezethet.

A munkajogász úgy véli, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál "kezelhetetlen" lesz a szabadságos hónapban ledolgozott idő utáni bér kiszámítása. (MTI)

NGM: a távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt - 2013. február 8.

A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca az MTI érdeklődésére csütörtökön.

Az NGM kiemelte: a 2013. január elsejétől a távolléti díj számításánál bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik. Ezeknek a munkavállalóknak tehát az adott hónap munkanapjai számától függetlenül - változatlan alapbér mellett - a szabadság időtartamára minden hónapban azonos összegű távolléti díj jár.

A hónap végén elszámolt fizetés összegén belül ezeknél a munkavállalóknál a szabadság idejére számított díj tehát fix, de a ledolgozott napokért kapott bér eltérően alakulhat azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló szabadságra megy. A munkabérek védelme érdekében ugyanakkor a havi munkabér a távolléti díj számítása miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege - hangsúlyozza az NGM. Emellett a távolléti díj számítási szabályaitól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés eltérhet.

Az új Munka törvénykönyve szerint ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - százhetvennégy órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon.

Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával.

Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért.

A tárcához eljutott információk szerint bizonytalanság övezi, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó munkabért. Az NGM válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott munkanapokra járó munkabér meghatározásánál nem ennek alapulvételével kell eljárni.

Az NGM hangsúlyozza: az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását.

Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Addig is a jogalkalmazást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan módszertani segédlet közzétételével fogja segíteni - jelezte a tárca. (MTI)



Friss hírek