03szeptember2014

Minimálbér

Minimálbér összege 2013

Őstermelői igazolvány kiváltása 2012-2013: őstermelői igazolvány igénylés


Őstermelői igazolvány kiváltása 2012-2013: őstermelői igazolvány kiváltásának feltételei. A kormány elfogadta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) előterjesztését, amely egyszerűsíti az őstermelői igazolványok kiváltásának feltételeit, és három évre hosszabbítja a betétlap érvényességét is.

A módosítással közel 340 ezer őstermelő könnyebben juthat hozzá a gazdálkodáshoz szükséges őstermelői igazolványhoz.

Az őstermelői igazolvány csak az értékesítési betétlappal érvényes, amelyet jelenleg évente kell megújítani. A módosítással egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap is.

Újabb ügyintézésre a jövőben csak akkor lesz szükség a 3 éves érvényesség alatt, ha a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást az őstermelők. Erre minden évben június 15-ig lesz lehetőségük.

Jelentős változás továbbá, hogy csupán 3 évente kell új igazolványt kérnie annak, aki tovább folytatja az őstermelői tevékenységét.

A gazdálkodó az őstermelői igazolvánnyal tudja bizonyítani, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult az ennek megfelelő adózásra. Az igazolványokat továbbra is a falugazdászoknál lehet kiváltani. (MTI)

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2012

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?
A személyi jövedelemadó törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági
őstermelő az az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó
magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában az Szja tv.6.
számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására
őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodó és annak a
családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja
tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló
tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.2
Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben –
jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői
tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.3
Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot
eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám
bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető.
1.1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek4 minősül a saját gazdaságban történő
növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a
termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag
felhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül
továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem
ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett
erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a
tevékenység az Szja tv. 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak
valamelyikébe tartozik.
A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények - kivéve a 0602 40
vámtarifa számú rózsa oltva is - értékesítéséből származó bevételt akkor lehet
őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem
haladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető

őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből
származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.
A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust,
sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység
bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0.5 litert meghaladó
kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső
fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az
évi 7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7
millió forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az
egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre az
önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó
szabályokat lehet alkalmazni.
1.2. Az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány
Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap,
amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó
bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.5
A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát
kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal,
mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői
igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.6
Családtagnak minősül a magánszemély házastársa, egyeneságbeli rokona, az
örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó,
mostoha és nevelőszülője.7
A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes
családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell
választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes
költségelszámolás tekintetében). További feltétel, hogy a közös őstermelői
tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő
családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem
alkalmazhatják. A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére
kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes
nyilatkozatukban. Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján
folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen
számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket
létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a
közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére
kiállított bizonylat egyenértékű.

Saját gépjárműnek minősül a házastárs tulajdonában lévő gépjármű is, ideértve a
zárt végű lízingbe vett személygépkocsit.
Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a
bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő
adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.
Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező
tagok az őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak,
akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti
egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt
kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok
alapján számolható el költség.
1.3. A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint családi gazdaságnak
minősül8 a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-,
erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával,
haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi
termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak
hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi
családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
A termőföldről szóló törvény alkalmazásában
• mezőgazdasági tevékenység: a növénytermesztés, a kertészet, az
állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyag
termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes
gazdálkodás;
• kiegészítő tevékenység: a falusi és agroturizmus, a kézművesipari
tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszerfeldolgozás,
a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett
melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása,
nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a
termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,
valamint a mezőgazdasági szolgáltatás;
• gazdálkodó család tagjának minősül a családi gazdálkodó, annak
házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a
gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke,
szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a
mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell. Ez azt jelenti, hogy a
gazdálkodó család tagjának tekinthető életkortól függetlenül
valamennyi felsorolt személy, tehát nem feltétel a legalább 16 éves
8 326/2001. (XII. 30) kormányrendelet.

életkor betöltése. Nem sorolható a felsorolt személyek körébe a
családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülője, a
nagykorú gyermekének a házastársa.
A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási
számát az adózással összefüggő valamennyi iraton (bevalláson) köteles
feltüntetni.
A családi gazdálkodó a közös őstermelői tevékenységet folytatókra
vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles eljárni az
adókötelezettsége megállapításakor. A kiegészítő tevékenységből származó
jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység
vagy egyéni vállalkozás keretében.
Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság
tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele
előtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintő
változást jelent, amit be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság
nyilvántartásba vételétől számított 15 napon belül. Az azonos
jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a
gazdálkodó családban a közös gazdálkodást megelőzően tételes
költségelszámoló és átalányadózó is volt, vagyis az egységes adózási módnak a
közösen megállapodott módszer szerintinek kell lennie. Így az év első napjától
beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti
jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, még az is,
amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele
előtt szereztek meg. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói
igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét, akkor az őstermelői
tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi
tagjával együtt a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó
szabályok szerint kell adóznia. Abban az esetben, ha a családi gazdaságba a
gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be, amelyek korábban
az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás
alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a
családi gazdaságban folytatható.


A NAV tájékoztatója PDF formában is letölthető, innen!


Módosul az agrárkamarai törvény

A jogutódlási problémákkal indokolja a július 12-én elfogadott új agrárkamarai törvény módosítását a beterjesztő három kormánypárti parlamenti képviselő - a törvényjavaslat a parlament honlapján jelent meg.

A Jakab István és Győrffy Balázs fideszes, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata képviselők által benyújtott törvényjavaslat egyebek mellett pontosítja a gazda fogalmát, úgy, hogy csak az őstermelői, vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe. Ha valaki őstermelő, és egyéni vállalkozó is, akkor csak az egyik jogviszonya kapcsán lesz kamarai tag.

Önkéntes tagjai lehetnek a kamarának a szaktanácsadók, valamint a LEADER Helyi Akciócsoport tagjai. Őket azonos jogok illetik meg mindazokkal, akik a törvény szerint - kötelezően - kamarai tagok.

Az agrárkamara által vezetett tagjegyzék adatállomány a kamara kizárólagos tulajdona - mondja ki a módosítás. Az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a rendelkezésére álló adatokat köteles - a tagjegyzék összeállításához térítésmentesen - az agrárkamara rendelkezésére bocsátani.

A kamara kidolgozza a tagok tisztességes piaci magatartására és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat. A szabályoknak megfelelő tagjait a kamara megbízható üzleti partnernek minősíti, és erről nyilatkozatot is ad - kérelmére - a tagjának.

A módosítás részletesen foglalkozik a kamarai választásokkal, és az átmeneti időszak alatti szabályokkal.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény legfontosabb célja, hogy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium a törvény júliusi elfogadásakor.

A tárca akkori közleménye szerint a jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen. (MTI)




Newer news items:
Older news items:

Friss hírek